2009 MÁJ 27. ORSZÁGGYÜLÉSI KÉPVISELŐI önálló indítvány 2009. évi . . . törvény a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról. 1.§ A Büntető törvénykőnyvről szóló 1978 . évi IV . törvény a 269/B . §-t követően a következő új címmel és 269/C. §-sal egészül ki : „H0LOKAUSZT tagadása 269/C.§ (1) Aki mások előtt a) a holokauszt történelmi tényét, pusztítását vagy az áldozatok nagyságrendjét kétségbe vonja vagy tagadja, vagy b) a holokauszt áldozatait e minőségükben becsmérli, vagy c) a holokauszt elkövetőit dicsőíti vagy tetteiket helyesli, vag y d) a holokauszt megismétlésére felhív, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben írt bűncselekmény elkövetésére nagy nyilvánosság előtt került sor, vagy az erőszakos cselekményhez vagy a köznyugalom súlyos megzavarásához vezetett . 2.§ A törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. ------------------------------------------------------------------------------------- ÁLTALÁNOS INDOKLÁS Az Európai Unió Tanácsa 2008 . november 28-án a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló kerethatározatot (2008/913/IB kerethatározat) fogadott el . E kerethatározat — a büntetőjog eszközei révén — a rasszizmus és az idegengyűlölet különösen súlyos formái elleni küzdelemre irányul. A kerethatározat szerint az Európai Unió tagállamaiban — természetesen figyelembe véve a tagállamok bizonyos mértékig eltérő jogi és kulturális hagyományait —tiltani kellene a közösségek ellen irányuló erőszakra vagy gyűlöletre izgatást, valamint az emberiség elleni, háborús bűncselekmények, népirtások nagy nyilvánosság előtti védelmezését, tagadását vagy súlyosan jelentéktelen színben való feltüntetését . Az emberiség elleni, háborús bűncselekmények és népirtások sorában kiemelkedő helyet foglal el a holokauszt, azaz közel hatmillió európai zsidó (és ennél kisebb, de jelentős számban más csoportok) meggyilkolása a nácik uralma alatt . A holokausztot egyrészt az áldozatok hatalmas száma, másrészt az teszi egyedülállóvá, hogy egész állami gépezet vett részt a kiirtásukban (Németország — egy holokausztkutató szavaival élve — „népirtó állammá” vált), valamint az áldozatokat részben ipari módszerekkel ölték meg, és haláluk után felhasználták őket. Történészek állítása szerint talán a világtörténelem egyetlen eseménye sincs olyan teljességgel dokumentálva, mint a holokauszt . Mégis, e hatalmas dokumentáció ellenére különböző irányzatok kitartó törekvése az, hogy a náci korszak történelmét meghamisítsa ,eltorzítsa a kegyetlen tényeket. A holokauszttagadás bűncselekménynek minősül számos országban : Ausztria, Belgium, Csehország, Franciaország, Izrael, Lengyelország, Litvánia ,Németország, Olaszország, Románia, Svájc . Magyarország, a náci Németország szövetségeseként, 1938 elejétől kezdve egyre szigorúbb zsidótörvényeket vezetett be, majd végül a Sztójay-kormány 1944-től az államhatalom eszközeit — kormányzati, karhatalmi és rendfenntartó szerveket — teljes mértékben a náci Németország rendelkezésére bocsátotta . Szintén történészek álláspontja az, hogy a magyar nemzet történelmében soha korábban nem fordult el ő, hogy olyan rövid idő alatt olyan sok polgárát fosztották ki és gyilkolták meg a kormányzat közreműködésével. Az áldozatok százezrei magyar állampolgárok voltak, és a holokauszt megvalósításában a németek tehetetlenek lettek volna a magyar kormányzat teljes körű együttműködése nélkül. A holokauszt fentiekben kifejtett egyedülállósága, valamint a magyar kormányzatnak a magyar holokauszt megtörténtében betöltött szerepe és ennélfogva történelmi felelőssége miatt, a hivatkozott uniós kerethatározatot figyelembe véve, az Országgyűlés a holokauszt tagadását bűncselekménnyé nyilvánítja. Ezzel a jogalkotói lépéssel az Országgyűlés amellett tesz hitet, hogy a véleménynyilvánítás alkotmányos szabadsága nem terjed ki a holokauszt tagadására. --------------------------------------------------------------------------------- ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Tőrvényiavaslat kezdeményezése Dr. Szili Katalin az Országgy űlés elnöke Helyben Tisztelt Elnök Asszony ! Mellékelten - a Házszabály 85 . § (2) bekezdése alapján - benyújtjuk a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot . A törvényjavaslat társadalmi-gazdasági és szakmai körülményeit bemutató indokolását mellékelten csatoljuk. Budapest, 2009. május 25. Dr. Bőhm András Dr. Eörsi Mátyás Dr. Fodor Gábor Geberle Erzsébet, Horn Gábor,Dr. Kóka János,Gusztos Péter,Dr. Hankó Faragó Miklós, Kuncze Gábor,Dr. Magyar Bálint, Dr. Sándor Klára,Velkey Gábor SZDSZ --------------------------------------------------------------------------------------------- RÉSZLETES INDOKLÁS A törvényjavaslat 1 .§-ához (Btk. új 269/C §) A javaslat szerint a holokauszt-tagadás alaptényállásának négy elkövetési magatartása lehetséges, ezek közül az első a holokauszt történelmi tényének, pusztításának vagy az áldozatok nagyságrendjének kétségbe vonása vagy tagadása, második az áldozatok becsmérlése, a harmadik az elkövetők dicsőítése vagy tetteik helyeslése, a negyedik pedig a megismétlésre való felhívás . Mindegyik esetben csak akkor valósítja meg a tényállást az elkövető, ha a kétségbevonás, tagadás, becsmérlés, helyeslés, dicsőítés vagy megismétlésre felhívás mások előtt történik. A minősített eset akkor valósul meg, ha a bűncselekmény elkövetése nagy nyilvánosság előtt történt, vagy ha annak eredményeként erőszakos cselekményre vagy a köznyugalom súlyos megzavarására került sor. A cselekmény csak szándékos elkövetés esetén büntetendő, a cselekmény elkövetője bárki lehet. A bűncselekmény az elkövetési magatartás kifejtésével befejeződik. A törvényjavaslat 2.§-ához Hatályba léptető rendelkezés. Budapest, 2009. május 25 . Dr. Bőhm András,Dr. Eőrsi Mátyás, Dr. Fodor Gábor ,'Geberle Erzsébet, Horn Gábor,Dr. Kóka János,Gusztos Péter,Dr. Hankó Faragó Miklós, Kuncze Gábor, Dr. Magyar Bálint ,Dr. Sándor Klára,Velkey Gábor SZDSZ .